I actually have nothing to say

Sziasztok. :)
Igazából nincs is mit mondanom, de van, hogy úgy érzem, hogy igen. És bonyolult kibogarásznom, hogy mit írjak le, és mit nem.
Most úgy döntöttem, hogy azzal kezdek, amin tuti fix, hogy ti is elgondolkoztatok már!

~ Miért nem lehet, olyan életünk mint egy-két filmbeli karakternek? Legalább csak NÉHA? Olyan jó volna,hogy  mikor sírva összeesünk, megjelenne a szívünk hercege, átölelne, és megnyugtató kis butaságokat suttogna.. De ez a valóságban nem így van... Ha meglátják, hogy sírunk, jobb esetben elfordulnak, rosszabb esetben pedig kiröhögnek.. Nem jönnek oda, és nem ölelnek át. Ha az illető különleges, akkor is csak oda jön, és megkérdezi, hogy "mi a baj?"..  Természetesen a megszokott választ a "Semmi.."-t fogja kapni egy fejrázás kíséretével.

Moost akkor ez történne egy filmben: '... a fiú átölel, és azt mondja, hogy "Látom, hogy van valami...Mi a baj?" és akkor mi kiöntenénk neki szívünket, ő végig a karjaiban tart, és mikor végzünk, kicsit távolabb tol magától, és megcsókol...'

Valóság: '...miután azt mondjuk, hogy "semmi" , a fiú egy halvány mosoly kíséretében bólint, és elmegy.'

Nem várhatunk el olyan dolgokat amik egy filmben természetesek. Nem fog minket megcsókolni a titkos szerelmünk. Nem fogunk a szobánk ablakán kitaszigálni senkit. Nem lesz az életünk olyan mint egy film. Lehet, hogy mi úgy érezzük, hogy néha horror, dráma vagy vígjáték. És a maga értelmében valóban az. De egy olyan "igazi" film soha nem lesz magától.. Tennünk kell érte, hogy megtörténjenek a saját csodáink!

..És ilyen ez az élet.. Sokszor meggyötör, a földre lök, box meccshez hasonló helyzetet teremt, ahol mi vagyunk alul...

De akárhányszor a földre kerülünk, valahogy újra fel kell állnunk.
És fel is fogunk...

A little break ...

Azt hiszem, hogy eljutottam egy olyan pontra, hogy szünetet kell tartanom.
Elegem van Grace-ből, elegem van a világból.
Ezért úgy döntöttem, hogy ebben a blogban is tartok egy kis szünetet. Ez a szünet kb. két hét lesz. Lehet, hogy hamarabb jövök lehet, hogy később, de most nincs érzésem ezekkel foglalkozni.
Ölel titeket: ~CsakÉn


De még előtte.
Egy lány elküldte nekem az írását.
Bár még az elején tart, engem nagyon megfogott.
Ha téged is érdekel akkor katt ide: Mary Kate Salvatore Élete
Jó olvasást!